Az újság szerint február utolsó éjszakáján, fél tizenkettő után néhány perccel előbb erős, egyesek szerint kettős villanás volt észlelhető körülbelül a Szepes-gömöri-karszt vonulata fölött, majd igen erős hangot hallottak a környéken élők. Rozsnyón állítólag erős szag is kísérte a jelenséget. A rendőrségnek semmilyen rendkívüli eseményről nem volt tudomása. Néhányan attól is tartottak, hogy valamelyik környékbeli nagyüzemben történt robbanás, de ez a feltételezés sem igazolódott be.
A meteorológiai intézet besztercebányai kirendeltségén sem tudtak semmilyen rendkívüli időjárási jelenségről, azt viszont elképzelhetőnek tartották, hogy egy erős, lokális vihar volt a körzetben. Nem igazolódott be az a feltételezés sem, hogy sugárhajtású repülőgép hangrobbanása okozta volna a jelenséget. A védelmi minisztérium szóvivője szerint a fény- és hangjelenség nem függ össze semmilyen katonai tevékenységgel. A rejtélyes robbanást, amit több tízezer ember észlelt, a legnagyobb valószínűség szerint egy, a Föld légkörében felrobbant és a súrlódás miatt elégett, a szokásosnál nagyobb méretű meteorit vagy esetleg űrhulladék okozhatta. Ezt az eseményt hívják a csillagászok bolid jelenségnek. Az űrből érkező test a légkörrel érintkezve felhevül, majd darabjaira hullik, a jelenséget erős fény- és hanghatás kíséri.
Az égi jelenség eddigi értesüléseink szerint semmilyen anyagi kárt vagy személyi sérülést nem okozott, de annál nagyobb riadalmat keltett. Olvasóink arról számoltak be, hogy Tornalján és környékén olyan erős volt a robbanás hangja, hogy az ablakok is beleremegtek - írja az Új Szó.
A jelenséget Észak-Magyarország egyes részein is észlelték. A magyar katasztrófavédelmi szakemberek szerint meteorit jelenséget láthattak a térségben élők. Csillagászati meghatározás szerint meteornak azokat a jelenségeket nevezik, amelyek akkor játszódnak le, amikor egy test kozmikus sebességgel behatol a Föld légterébe. Ilyennek tekinthetők azok az interplanetáris térben keringő kisebb tömegű testek, porszemek is, amelyek közül a meteorjelenséget előidézők kikerülnek.
A meteorok többsége 0,1-10 milliméteres, de ennél kisebbek, és lényegesen nagyobbak is szép számmal előfordulnak. Az egy milliméter átmérőjű meteor már igen fényes jelenséget idéz elő a légkörbe való behatolásakor. A jelenség abban áll, hogy az égbolt valamely részén hirtelen feltűnik egy fényes pont, amely a másodperc törtrésze vagy 1-2 másodperc alatt rövidebb-hosszabb ívet fut be az égen, hogy azután ugyanolyan hirtelen eltűnjön. A nagy sebességgel közeledő meteorok légkörbe lépésekor, a levegőmolekulákkal való ütközések során, az átalakuló mozgási energiának csupán egy százaléka gerjeszti és ionizálja a felső légkör molekuláit, amelynek hatására a fényjelenség fellép. A meteoritok a meteorok földre hullott darabjai. A meteoritok révén naponta mintegy tízezer tonna anyag hullik a Föld felszínére, ami egyenletesen elosztva négyzetkilométerenként évi egy-két kilogrammnyi anyagot jelent.