A játékvezetői hibák elkerülésére többen többfajta megoldást tartanának célravezetőnek. Felmerült már a labdába épített chip, a sólyomszem, vagy a monitort néző ellenőr szerepe.
Amikor tavaly novemberben Thierry Henry kézzel készítette elő a franciák egyenlítő gólját Írország ellen, és ezzel a gallok jutottak ki a pótselejtezőről az idei dél-afrikai labdarúgó világbajnokságra, sokan ismét számon kérték a technikai újításokat az európai és a nemzetközi szövetségen. A napokban mégis az a döntés született, hogy a bírók továbbra sem vehetnek igénybe technikai segítséget.
Chip a labdában, sólyomszem
Pedig többen jó megoldásnak tartották volna például a labdába épített chiprendszert, amely egy-egy gól megítélésénél segíthetett volna, illetve a teniszből már ismert kamerás módszert, az úgynevezett sólyomszem bevezetését is. A raliversenyző, Maruzsi László már 2007 őszén forradalmasította volna találmányával a labdarúgást.
A találmány kamerák segítségével zárt rendszerben rögzítené a mérkőzést, egy számítógép pedig folyamatosan elemezné az adatokat – magyarázta Maruzsi László. Amennyiben a labda elhagyja a játékteret akár a gólvonalon, akár az alapvonalon, akkor a rendszer jelet küldene a partjelző botjára. Hasonlóan jelezne lesállás esetén. A feltaláló megjegyezte: a szubjektív ítéletek, tehát például a szabálytalanságok, 11-esek esetében nem tud segíteni a módszer, ezek megítélése a játékvezetőkre maradna.
Maruzsi László elképzelése szerint a felszerelés az egyes pályák feladata lehetne, egy-egy beruházás 400 ezer euróba kerülne. A találmány megalkotója fontosnak nevezte, hogy nem kellene semmilyen szabályt sem módosítani az alkalmazásához. Olyan a rendszer, mint egy színházban a súgó: vagy van, vagy nincs. Ahol nincs, maradna a hagyományos játékvezetés – magyarázta.
Segíthetne az ellenőr is
A korábban négyszer is a világ legjobbjának megválasztott játékvezető, Puhl Sándor azt mondja: a mérkőzés ellenőre is segíthetné egy monitor használatával a játékvezető munkáját. Az ellenőrök, akik korábban gyakorló játékvezetők voltak, egy monitor előtt ülve súghatnának a vezetőbírónak – utalt rá Puhl Sándor.
A korábbi szövetségi kapitány, Várhidi Péter szerint a vitatott esetekben a technika segíthet, de a folyamatos játékmegszakítás tönkretenné a sportágat. A szakember utalt rá: a jégkorongban, ahol sokszor szakad meg a játék, nem okoz akkora gondot a videóbíró, mint a labdarúgásban, ahol alapvetően folyamatos a játék. „Vitára adna okot, hogy mikor állítsuk meg a játékot és mikor ne. Nem vitás azonban, hogy vannak speciális helyzetek, amelyek akár továbbjutásokat döntenek el, nagyon nagy pénzek forognak kockán, tehát meg kellene fontolni, hogy mely helyzetekben, esetekben alkalmazzák a visszanézését” – véli Várhidi Péter.
Plusz játékvezető rendszer
Mindeközben az európai szövetség az Európa Ligában teszteli a plusz játékvezetős rendszert: a vezetőbíró és a két asszisztens mellett a másik két bíró az alapvonalon és a 16-os területén történteket figyeli. A nemzetközi labdarúgást irányító szervezet, a FIFA úgy gondolja: a bírói tévedések a játék részét képezik. A nyári dél-afrikai világbajnokságon még mindenképpen.
Bejelentkezés
Jövőre húsz Forma-1-es futam lesz, változatlanul 12 csapattal 